Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Egy festőt egyszer arra kértek,

rajzolja le a békességet.

A feladat egyszerűnek látszott,

s ő nyomban neki is látott.

Rajzolt tengert,széltől mentesen,

rajta egy hajót,mely állt csöndesen.

Utasa mind lusta álomba merült....,

s a kép összegyűrve a szemétbe került.

Nem békesség volt a papíron,

hanem szélcsend és unalom.

Aztán újabb rajzba kezdett,

s egy szundikáló öreg bácsit festett.

De békességet nem ábrázolt ez sem,

nekiállt hát,hogy tovább keressen.

Rajzolt virágot,csöndes téli tájat,

békésen legelésző birkanyájat.

A papírkosár lassan tele lett,

s közben be is esteledett.

Ám az este sem volt békés,

messziről hallatszott a mennydörgés.

Vihar közeledett, az ég rengett,

a festő az ablaknál töprengett.

Nézte a szélben sodródó leveleket,

a villámokat, mik átjárták az eget.

A ház előtti tölgy recsegve hajlongott,

kövér esőcseppek verték az ablakot.

A festő nem tudta,tovább hogyan legyen,

Istent kérte hát, hogy csodát tegyen.

Tekintete ekkor ismét a fára esett,

s ott meglátta,amit egész nap keresett.

A fa egyik vastag belső ágán,

úgy a fának szíve táján,

a viharról szinte mit sem sejtve,

ült egy madár,fejét szárnya alá rejtve.

Nyugodtan aludt, miközben zengett az ég.

Ez hát az igazi békesség.

- Uram, te megmutattad békességedet! -

szólt a festő, és nem tévedett.

Csodálatos Isteni békesség ez,

mit a viharban alvó madár jelképez.

A világ legyen bármily nyugtalan,

ha szívünkben Isten békessége van.

Ő minden gondot vállára vesz,

s bennünket szabaddá, békéssé tesz.

Az Ő békessége tökéletes.

minden félelemtől mentes.

Nekünk szánja ezt a békességet,

s tőlünk csak egyet kér; engedelmességet.

 

 

Please publish modules in offcanvas position.

Az oldal HTTP-sütit használ a jobb működés érdekében. Adatkezelésünkről ezen a linken részletesen tájékozódhat.